Senkit nem érdekel, ha a választások után elhal egy korrupciós ügy, a fontos az, hogy az ellenzéki politikusokat vezetőszáron lehessen elvinni a kampány alatt.
Az emberek nem igazán hisznek az „elszámoltatások” sikerében, mondván: a politikusok szinte mindent megúszhatnak. Az ellenzéki szavazók körében azonban így is lenne igény (persze a kormányváltások után) az immár hagyományossá vált politikai elszámoltatásokra, magyarázta Juhász Attila. Persze, hogy mire jutnak ezek a felelősségre vonó eljárások, az a Political Capital ügyvezetője szerint kétséges, hiszen a vélt vagy valós ügyek jogilag nehezen megfoghatók (így volt ez 2002 és 2010 után egyaránt).
Talán ennek tudható be, hogy hiába zavarja a választókat a korrupció, ilyen ügyekben mégsem vonulnak tömegek az utcára. Főleg, hogy időnként kapnak egy-egy bűnöst. Ugyanis, vélekedett a politológus, egy-egy elszigetelt esetben (például a Voldemortként közismert Mengyi Roland ügye már a bíróság előtt van) a hatalom saját embereit is „beáldozza”. Persze akik olyan magasan vannak, mint Rogán Antal miniszter, azok esetében elképzelhetetlen, hogy „elengedjék a kezüket”.
A korrupciós fókusz azonban nem a kormánypártiakon lesz – a kormányzati nyilatkozatok alapján Juhász úgy sejti, hogy a 2018-as választási kampánynak még központi témájává izmosodhat a 4-es metró korrupciógyanús ügyében érintett egykori balos, liberális politikusok „elszámoltatása”. Kampányhajrában jól jönne a Fidesznek, ha kamerák előtt bilincsben vezetnék el Medgyessy Péter volt miniszterelnököt vagy Demszky Gábor egykori főpolgármestert. Az pedig aligha számít, hogy a választások után elhalnak az ügyek – hiszen a lényeg a kampány kriminalizációja.
A 2002–2010 közötti időszak „bűneinek” vizsgálatával hárman is próbálkoztak: Balsai István, Papcsák Ferenc és Budai Gyula, de az 1442 ügyből 61-ben született csak feljelentés, alig tucatnyi jutott vádemelési szakba, ezek többségében pedig vagy felmentő ítélet született, vagy az ügyészségi indítványnál enyhébb büntetést szabtak ki, igazi „nagyvadat” pedig nem tudtak lőni: Gyurcsány Ferenc nem lett vádlott.
A sorozatos „elszámoltatási” kudarcokat követően a Budai Gyula „eredményeit” tartalmazó kormányzati elszámoltatási honlap el is tűnt az internetről. Amíg működött, addig „Az igazság az országok alapja” jelmondat díszelgett a kezdőlapján. Ez I. Ferenc osztrák császár és magyar király eredeti, korábban a Kúria épületére is felvésett jelmondata (Iustitia est regnorum fundamentum – A jog a királyságok alapja) félrefordítva. Talán nem véletlenül, hiszen a jog kikezdhetetlen, míg saját igazsága minden kurzusnak lehet.
A közvélemény előtt zajló „elszámoltatások” csak a jéghegy csúcsát jelentik:
országszerte nagyon sok olyan, a hatalommal szemben álló ember van, akit „koncepciós perbe” fogtak, kirúgtak, vagy más módon lehetetlenítettek el – hangzott el a Budai Liberális Klubban egy pódiumbeszélgetésen. A „politikai üldözöttek” megsegítésére jött létre a „Nemzeti Bilincs” elnevezésű jogvédő egyesület.
Jelentősebb perek
– BKV-ügy: a nokiásdobozról elhíresült ügyben a vesztegetési vád elbukott, de hűtlen kezelés miatt első fokon két év felfüggesztett börtönt kapott Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármesterhelyettes. Az ügy most másodfokon folytatódik.
– MNV-s ügyek: A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot több perbe is fogták. A bábolnai földeladások ügye felmentéssel zárult, a sukorói telekcsere ügyében első fokon még letöltendő börtönt kaptak a volt MNV-s vezetők, másodfokon viszont felmentették őket. Jogerős felmentéssel zárult a moszkvai kereskedelmi kirendeltség eladásának ügye is.
– Jogerősen felmentették Juhász Ferencet, a Gyurcsány-kormány honvédelmi miniszterét és Fapál László volt államtitkárt a hűtlen kezelés vádja alól.
– Az MSZP elnökének megválasztott Molnár Gyula volt újbudai polgármestert egy ingatlaneladással összefüggésben vádolták meg, de a Kúria jogerősen felmentette.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!