Mintegy 1578 forint havonta – átlagosan ennyi pluszpénzt kérnek a nyugdíjasok a kormánytól. Azaz majdnem a dupláját a hivatalos emelésnek. Emlékeztetőül: a kormány 1,6 százalékkal (1937 forinttal) tornászta feljebb idén a nyugdíjat, ám a statisztika azt mutatja: februárban az infláció 2,9 százalékkal magasabb, mint 2016 azonos időszakában. Azaz a nyugdíjemelés nem fedezi a költségek emelkedését: különösen igaz ez az úgynevezett nyugdíjas vásárlói kosárra, amelynek egyes portékái – például gyógyszer, olcsó felvágott, kenyér, különböző lakáskarbantartási szolgáltatások – az inflációnál nagyobb mértékben drágulnak.
Ez az oka annak, hogy az idősek nem várnak, noha a törvény úgy rendelkezik: ha a pénzromlás mértéke meghaladja a nyugdíjemelését, akkor az állam novemberben köteles kipótolni a különbözetet.
A Nyugdíjasok Országos Érdekképviselete mégis azt kéri Orbán Viktortól: ne várjon az ősz végéig, májustól folyósítsa a 2,9 százalékkal megemelt járandóságot. Így – mivel egy átlagnyugdíj 121 040 forint – átlagosan 3512 kilenc forinttal kapnának havonta többet az idősek.
A pluszkiadás évi 22,5 milliárd forinttal terhelné meg a 2017-es büdzsét. Hogy a kormány bevállalja-e, arról csak találgatni lehet, de a válasz valószínűleg az, hogy: igen.
Az ok kézenfekvő: jövőre választások, és a kabinet nem haragíthat magára egy több mint 2 millió fős – többé-kevésbé azonos élethelyzetben lévő – szavazói csoportot.
A kérdés az, mi lesz a 2018-as választások után. Amikor a kormány előrejelzései szerint is durvább lesz az infláció – három éven át mintegy 3 százalék. Ami azt jelenti, hogy 2020-ban 136 230 forint lesz az átlagnyugdíj. Ha a kabinet arányaiban annyit téved, mint most, akkor mintegy 10 ezer forinttal kell többet hoznia a postásnak havonta 2020-ban – feltéve, hogy a kormány nem nyúl hozzá a nyugdíjtörvényhez.
Ennyiből élnek
Nyugdíj összege Az összes nyugdíjas százalékában
0–49 990 2,73
50 000–99 900 34,6
100 000–149 900 40,18
150 000–199 999 14,99
200 000– 7,44
FORRÁS: KSH
Az infláció nemcsak a nyugdíjasok mindennapjait „torzítja”, de az állami alkalmazottakét is, például azokét, akik az oktatásban, illetve az egészségügyben dolgoznak. Utóbbi területen 2004 és 2010 között a nettó keresetek 35,6 százalékkal nőttek, míg az utóbbi hét évben 30,1-gyel. Hogy mégis az utóbbi 7 év tűnik sokkal „nyereségesebbnek”, annak a pénzromlás mértéke az oka. Ugyanis a szocialista időszakban az összesített infláció 34,8 százalék volt, míg a Fidesz-kormányok idején 11,8. Magyarán az alacsony infláció miatt nőttek a bérek, viszont ha a pénzromlás tempója felpörög, akkor megeszi a béremelést.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!