Rámarkolna az állam
a kormánykerékre - Ki vetett szemet a balatoni kikötőkre? Ki és mit tervez a siófoki hajózási szigettel? Balatoni hajósok és polgármesterek kérdezik ezt annak kapcsán, hogy immár tény: az állam igényt tart a jelenleg tisztán önkormányzati irányítású Balatoni Hajózási Zrt. meghatározó tulajdonrészére.
Az önkormányzatok jó gazdái a Bahartnak, a társaság évről évre osztalékot fizet és ez a tulajdonforma a garancia arra, hogy az önmagában veszteséges menetrendi hajózás megmarad a Balatonon, senki nem „csemegézi ki” a nyereséges üzletágakat – például a vitorláskikötő- üzemeltetést. Ez azonban a múlt. A jövő a Balaton-fejlesztési csomagról tudható információk segítségével térképezhető fel. A lényeg: a 365 milliárd forintos (nagyobbrészt európai uniós finanszírozású) programból a balatoni hajózási társaság is részesedik, a közösségi pénzt 12,6 milliárd hazai forint egészíti ki. Ami részben vagy egészen tőkejuttatás formájában érkezne a Baharthoz, és a summa fejében az állam meghatározó tulajdoni hányadot szerezne a négymilliárd forintos jegyzett tőkéjű cégben.
Amelynek részvényeihez a jelenlegi tulajdonosok – a kikötővel rendelkező 22 balatoni település – két részletben, az első Orbán-kormány, majd a Gyurcsány-kormány idején jutottak hozzá. A változás szelét azonban régóta érezni lehetett.
Egyrészt e hónap végéig a 2008-as részvényjuttatáskor vállalt kötelezettségükként a tulajdonos önkormányzatoknak 1,5 milliárd forinttal fel kéne tőkésíteniük a társaságot, ám erre aligha van/lenne forrásuk. Másrészt, amikor a 365 milliárd forintos Balatonfejlesztési csomagban az említett 12,6 milliárdot elkülönítették a Bahart fejlesztéseire (új hajók beszerzése, új kompátkelő létesítése és így tovább), akkor, ha nem is hivatalosan, de tudtára adták az érintetteknek: az állam ezt „nem adja ingyen”.
Úgyhogy jogos a kérdés: ha az állam bevásárolja magát a hajózási cégbe, azt követően is igényt tart-e az önkormányzatok másfél milliárd forintra rúgó feltőkésítési kötelezettségére, vagy elengedi azt? Hiába kíváncsiak erre az érintett polgármesterek, nem látnak tisztán. Ezt bizonyítja, hogy a múlt péntekre összehívták ugyan a hírek hallatán a zrt. tulajdonosi közgyűlését, de kellő információ hiányában fel is függesztették és el is napolták. Tény: abban kevés logika volna, hogy például a 45 százalékával a jelenlegi legnagyobb tulajdonos, Siófok befizeti ebben a hónapban a rá eső 700 millió forintot, majd jön az állam, aminek következtében a töredékére csökken Siófok tulajdonrésze, nem is beszélve a többi, ma is lényegesen kisebb részvényhányaddal bíró településről.
„Valószínűleg újra kell gombolni a kabátot” – mondja Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere, aki a Magyar Polgármesterek Közössége (MPK) elnökeként hozzátette: az amúgy is mindinkább szárnyaszegett önkormányzatiság további csorbítását is felfedezni véli az államosítási tervekben. Komoly fejlesztési forrásra ugyanakkor szerinte is valóban szüksége lesz hosszú távon a hajózási társaságnak, azt azonban az egyre gyengülő erejű önkormányzatok már nem tudnák fölvállalni: a 2008-ban „bátran” bevállalt feltőkésítés is meghaladja már az erejüket, Siófokon is beruházások, fejlesztések soráról kell(ene) lemondani cserében. De a Siófoknál jóval kisebb tulajdoni hányaddal rendelkező Balatonboglár és Balatonföldvár is csak ingatlaneladás, illetve hitelfelvétel árán tudná előteremteni a feltőkésítésből rájuk eső 100 millió forint körüli összeget – Mészáros Miklós boglári és Holovits Huba földvári polgármester (egyaránt Fidesz– KDNP) is arról beszélt: remélik, hogy végül nem kell fizetniük…
S bár az általunk megkérdezett Bahart-vezérigazgató összeesküvés-elméletnek minősítette azt a feltevést, hogy bárki is kinézte volna magának például a jó nyereséget hozó vitorláskikötőket (tizenegy tartozik ebből a Bahart-lánchoz, illetve huszonkét kikötőből indulnak hajók), vagy a ma még a cég műszaki telepeként funkcionáló, de így is másfél milliárd forint értékűre taksált siófoki hajózási szigetet (ez a Bahart tulajdona és a bázis évek óta tervezett elköltöztetése után exkluzív elhelyezkedésénél fogva milliárdokat érhet…), egyes polgármesterek komolyan aggódnak és garanciákat szeretnének, hogy valóban nem szedik szét a meghatározó turisztikai attrakciónak számító balatoni hajózást.
Mindenkinek jó lesz?
– Jó lesz az a Bahartnak, a tulajdonos önkormányzatoknak, ha beszáll az állam? – kérdeztük Kollár József vezérigazgatótól.
– A társaság számára minden olyan megoldás előnyös, amely tőkeemelést eredményez, hiszen ez alapvető a további modernizációhoz, fejlődéshez. A tulajdonosok számára is előnyös az, ami erősíti a Bahartot, hiszen ezáltal magasabb színvonalon tudjuk nyújtani a turizmuson keresztül az önkormányzatokat is érintő közlekedési és turisztikai szolgáltatásokat. Az állami tőkeemeléses megoldás logikus alternatíva lehet.
– A jövőben is garantálható, hogy egyben marad a balatoni hajózás és nem „mazsolázzák ki” az értékes kikötőket, a nyereséges vitorláskikötő-üzletágat?
– Ilyen szándékról nem tudok, ez inkább az összeesküvés-elmélet kategóriája.
– Tervben volt, hogy elköltözik a társaság a jelenlegi siófoki telephelyéről, mely egy sziget a Balatonban, s ha felszabadul, roppant értékes területté válik. Mi lesz a szigettel?
– Ezt a tulajdonosoknak kell eldönteni. Számunkra létszükséglet, hogy új – a különféle műszaki, logisztikai, környezetvédelmi elvárásoknak megfelelő – telephelyre költözhessünk, hiszen modern háttér-infrastruktúra nélkül nem lehet színvonalas vízi közlekedési szolgáltatásokat biztosítani. A siófoki hajózási sziget turisztikai szempontból túl frekventált ahhoz, hogy azon hosszú távon is üzemi tevékenység folyjon.
– Mi lesz az új helyzetben az önkormányzatok feltőkésítési kötelezettségével? Fizetniük kell vagy sem?
– Ahogy az állami szerepvállalás, úgy ez is a folyamatban lévő tárgyalások témája.
JÓ SZEZONT ZÁRNAK. A Balatoni Hajózási Zrt. idei évre tervezett nettó árbevétele 2,7 milliárd, várt eredménye 135 millió forint. A 300 főt foglalkoztató társaság üzemelteti a Balaton legnagyobb, 11 tagból álló vitorláskikötő-láncát. A menetrendi hajók 22 kikötőből indulnak. Néhány napja hangzott el a cégvezetésnek a 171. balatoni hajózási szezont értékelő sajtótájékoztatóján: a személyhajó- és kompforgalom árbevétele egyaránt felülmúlta a tavalyi kiemelkedően jó szezonét is.
Árbevétel - és a legnagyobb részvényesek 
-
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!